Nyuszi ül a fûben, világítva
A világító nyulat megalkotni nem nagy kunszt, viszont teljesen értelmetlen

A mûvészek mindig igyekeznek a legújabb technológiát alkalmazni
alkotásukhoz, legyen az ecset, fényképezõgép, számítógép, vagy
akár a génmanipuláció. Alba, a génmanipulált nyúl, teljesen átlagos
életet él, sötétben azonban UV fényben foszforeszkál. A kísérletek a
sötétben világító tulajdonság génjével évek óta folynak.

Kiss Gábor (-g-)
2000. szeptember 20. szerda 15:02


Alba egy közönséges nyúl, illetve albínó, de
ez a tenyésznyulak között normális
jelenség. Alba mégis más, mivel
génmanipulált. Teljesen átlagos életet él,
nem eszik húst, nem hoz világra több utódot
a szokásosnál és még csak nem is bírja
jobban a környezeti viszontagságokat.
Minden csak sötétben válik világossá,
például ha Alba diszkóba menne, Alba
ugyanis UV fényben zölden fluoreszkál.

Mire jó ez, kérdezhetnénk joggal? És
kérdezzük is. Habár az UV lámpa
tulajdonos rókák szövetsége üdvözölte a
tudomány eme csodáját, a világnak semmi
haszna nem származik belõle, igaz kára
sem. Alba egy kísérlet alanya, mint
megannyian a történelemben. Alba nem
szolgálja semmilyen módon az emberi
elõrehaladást, pusztán a poén kedvéért jött
létre. A nyúl, ha úgy vesszük mûtárgy.

Az ötlet, hogy egy élõlényt mûtárgyként
használjanak fel Eduardo Kac fejébõl pattant ki, aki mellesleg mûvész, fõállásban
pedig professzor a chicagói Mûvészeti Intézetben. Albát génmanipulációval
hozták létre, a professzor kívánságai szerint. Ezzel szerették volna demonstrálni a
géntechnika erejét, és persze azt is, hogy nem kell félni tõle. A nyúl példa akart
lenni a génmanipulációt ellenzõknek.

Úgy tûnik azonban, hogy a
dolog visszafelé sült el.
Természetes, hogy az állatok
jogaiért harcolók
nemtetszésüknek adtak hangot,
habár esetenként õk is belátják,
hogy a kísérletek hasznosak,
ebben az esetben errõl szó sincs.
A tudóstársadalom is
nemtetszésének adott hangot.
Több kutató nyilatkozott úgy,
hogy a világító nyulat
“megcsinálni” nem nagy
kunszt, viszont teljesen
értelmetlen, és mint ilyen
pazarlás. A színért felelõs gént
egyébként nagyon sok területen
fel lehetne használni hasznosan,
nem csak “feltûnõsködésre”. Ezért a kísérlet érdekes, de teljesen haszontalan” -
mondta Osamu Shimomura, aki elõször foglalkozott a nyúlba is átültetett génnel.

Oshamura professzor 1997-ben az elsõk között volt, aki foglalkozott az Aequera
victoria nevû halfajjal, amely a sötétben világító tulajdonság génjét termeli.
Kísérletei során neki is sikerült laboratóriumi egerekbe ültetni a tulajdonságot. A
tulajdonság felhasználási lehetõségei számosak; legjobban a sebészetben venné
hasznát az orvostudomány. A kutatók szerint elképzelhetõ, hogy a világítás
tulajdonságát bizonyos sejttípusokhoz kössék, így megoldható, hogy a rákos
elváltozásokat mutató sejtek, illetve daganatok is észlelhetõek legyenek UV
fényben, ami megkönnyítené sebészeti eltávolításukat.

Az ipar azonban nagy úr, a különbözõ cégek máris kísérleteznek, hogy eladható
terméket állítsanak elõ. Az anyag, amit a halak - és most már a nyúl is – termelnek,
sok módon felhasználható. Elképzelhetõ, hogy a közeljövõben piacra kerül a
sötétben világító hajhab, tortabevonat, vagy éppen zöldes fényben pompázó sör,
csak gyõzzük kivárni.

Maga Alba pedig egy fontos vita egyik elhanyagoltabb témakörére irányította a
figyelmet. Egyelõre az sem eldöntött, hogy a géntechnológia menyire avatkozhat
bele a természet dolgaiba, ha az a haladást szolgálja. De szabad-e beavatkozni a
mûvészet vagy a poén kedvéért (ha egy zölden világító nyulat egyáltalán
mûvészetnek, illetve mûtárgynak tekintünk.), esetleg kereskedelmi érdekbõl?
Érdemes elgondolkodni ezen.

Back to Kac Web